Megrendüléssel értesültünk róla, hogy 2026. október 4-én, 95 éves korában elhunyt nagykárolyi gróf Károlyi László, Füzérradvány, Fót és Újpest díszpolgára. Személyében olyan embert veszítettünk el, aki egy történelmi család örökségét, a hazájához való hűséget és a közösségért vállalt felelősséget egész életén át összetartozónak tekintette. Most életútját és füzérradványi kötődését idézzük fel, saját, 2020-ban készült interjúnk emlékeivel is búcsúzva tőle.
Egy élet, amelyben ott volt a huszadik század történelme
Károlyi László 1931. június 29-én született Fóton, gróf Károlyi István és Windischgraetz Mária Magdolna gyermekeként. Gyermekkora a fóti kastélyhoz, Füzérradványhoz és a zempléni családi helyszínekhez kötődött. A kastélyok, a parkok, a lovak és az erdők számára a mindennapi élet természetes környezetét jelentették.
1944-ben, még gyermekként kellett elhagynia Magyarországot. Svájcban tanult, majd Dél-Amerikában kezdett új életet. Argentínában fizikai munkát is vállalt, később Peruban, a Felső-Amazonas vidékén kávéültetvényt hozott létre és vezetett. Az újrakezdéshez kitartásra, munkára és alkalmazkodásra volt szüksége. 1967-ben Angliába költözött, ahol nemzetközi üzleti tevékenységet folytatott; munkája Afrikába is elvezette.
Életútja így a magyar főúri gyermekkorból a menekülésen és a kétkezi munkán át a vállalkozói pályáig vezetett. A külföldön töltött évtizedek alatt azonban megőrizte magyar önazonosságát és a hazatérés vágyát.
Hazatérés és értékmentés Erzsébet asszonnyal
1994-ben tért haza Magyarországra. Feleségével, Kenyeres Erzsébettel a fóti kastélyban alakították ki otthonukat, és hozzákezdtek a családi örökség felkutatásához, megőrzéséhez. A Fóti Károlyiak Alapítvány létrehozásával az épített, tárgyi és szellemi emlékek fennmaradásának kívántak tartós keretet adni.
Festmények, bútorok és más műtárgyak sorsát követték nyomon, keresték a szétszóródott gyűjtemény darabjait, és azon dolgoztak, hogy minél több emlék ismét a hozzá tartozó történelmi környezetben legyen látható. Erzsébet asszony évtizedeken át társa volt ebben a munkában.
Az egykori családi birtokokhoz való ragaszkodásuk a települések jelenére és jövőjére is kiterjedt. A kastély és a park megőrzését olyan ügyként képviselték, amelyből a helyiek és az utánuk következő nemzedékek egyaránt részesülhetnek.
A gyermekekért és a magyar emlékezetért
A fóti gyermekváros, később a Károlyi István Gyermekközpont lakóinak segítése fontos része lett a házaspár életének. Jótékonysági rendezvényekkel és külföldi adományok közvetítésével támogatták a gyermekeket. Egy 2020-as interjújukban felidézték, hogy hollandiai segítséggel épületek felújításához és új berendezések beszerzéséhez is hozzájárultak, ünnepi programokat szerveztek a gyerekeknek és nevelőiknek.
Károlyi László a történelmi emlékezet ápolását is személyes feladatának tekintette. Az 1956-os forradalmat Dél-Amerikában élte át, és mélyen fájlalta, hogy nem tudott hazatérni. Később Fóton az október 23-i fáklyás felvonulás kezdeményezésével járult hozzá a megemlékezés közösségi hagyományához.
Munkásságát 2020-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, polgári tagozaton ismerték el. Fót és Újpest mellett Füzérradvány is díszpolgárává fogadta. A füzérradványi elismerést 2024-ben fóti otthonában adták át neki; a korabeli beszámoló szerint meghatódva fogadta a község kitüntetését.
Füzérradvány mindig a szívügye maradt
Nekünk, füzérradványiaknak különösen sokat jelentett, hogy a hosszú távollét után is visszatért ide. Feleségével szívesen időzött a településen, és a húsvéti ünnepeket is rendszeresen itt töltötték. A zempléni táj gyermekkorának emlékeit őrizte számára.
Kötődése a kastély megújulásában is megmutatkozott. Személyes emlékeivel és tanácsaival segítette a helyreállításon dolgozókat abban, hogy megismerjék az épület egykori világát. Alapítványuk révén eredeti bútorok és vadásztrófeák is gazdagították a füzérradványi kastély berendezését.
Vele a helyi múlt egyik személyes tanúját is elveszítettük: valakit, aki saját emlékeiből tudott beszélni a kastély hajdani életéről. Ez különleges értéket adott minden beszélgetésnek, amelyben Füzérradványról mesélt.
Emlékére újra közöljük 2020-as interjúnkat
A 3993.hu számára 2020 áprilisában Dobos Judit készített interjút gróf Károlyi Lászlóval. Emlékére most a teljes beszélgetést újra közzétesszük, az eredeti bevezetővel és valamennyi kérdéssel, válasszal együtt. Az alábbi sorok a 2020-as járványhelyzetben születtek; az akkori jelenre és tervekre utaló megfogalmazásokat változatlanul őrizzük meg.
„Füzérradvány is biztosan kapna egy fejezetet, ha valaki úgy döntene, hogy könyvet ír gróf Károlyi László kalandos életéről. A gróf úr az ősrégi főnemesi nagykárolyi gróf Károlyi család sarja. 1944-ben szüleivel együtt Fótról Bécsbe menekült. Svájcban tanult, Peruban kávéültetvényt vezetett, Londonban és Afrikában is élt. Ötven év telt el, mire hazatért, s a mai napig szívesen tölti idejét feleségével Erzsébettel Füzérradványban. A gróf úr jelenleg a fóti kastélyban tartózkodik, de biztos benne, hogy hamarosan újra élvezheti a Zemplén gyönyörű tájait.
Milyen emlékek kötik Füzérradványhoz?
Nagyapám rengeteg időt töltött itt, de gyermekkoromban magam is sok nyári hónapon voltam Füzérradványban, télen pedig a közeli Kőkapun és Lászlótanyán. Napjainkban a kastély már nem a miénk, ezért, ha ide látogatunk, egy villában töltjük az időnket, a kastély közelében.
Mit szól a kastély felújításához?
Sajnos még személyesen nem láttam, hogy alakulnak a munkálatok, de igyekszünk tanácsokkal ellátni azokat, akik a felújításon dolgoznak. Próbáljuk elmondani, hogy annak idején milyen volt a kastély.
Közeleg a húsvét, amelyet évek óta Füzérradványban ünnepelnek, idén a kialakult helyzet miatt azonban ez nem lehetséges. Hogyan ünnepelnek így?
Sajnos idén valóban nem mehetünk Füzérradványba az ünnepre. A fóti kastélyban töltjük a mindennapjainkat, idén elmarad a nagy ünneplés.
Félelmetes, veszélyes helyzetben van jelenleg a világ, ön azonban átélt már nehéz időket korábban. Ezek fényében hogy éli meg mostanában a mindennapokat?
12 éves koromban el kellett hagynunk az országot, menekültté váltunk, ötven év után tértem végleg vissza. Most is, és akkor is úgy gondoltam, és ezt üzenném mindenkinek Füzérradványban és az egész országban: nem szabad feladni! Mi magyarok vagyunk, nem adjuk fel!
Láthatjuk még önt Füzérradványban?
Természetesen! Amikor lehet, mi már megyünk is oda! Ugyan jelenleg betegeskedem, de nem adom fel! Fogok még vadászni és lovagolni Füzérradványban!”
Az interjút készítette: Dobos Judit, 2020. április.
Október 22-én vesznek tőle végső búcsút
A család hivatalos gyászjelentése szerint a ravatalozás és a végső búcsúvétel 2026. október 22-én, csütörtökön 15 órakor lesz a fóti Szeplőtelen Fogantatás templomban, a 2151 Fót, Vörösmarty Mihály utca 2. szám alatt. Az ünnepi gyászmisét Sebők Sándor kanonok celebrálja.
Füzérradvány tisztelettel és hálával búcsúzik díszpolgárától. Együttérzésünket fejezzük ki Erzsébet asszonynak, családjának és mindazoknak, akik közel álltak hozzá. Megőrizzük emlékét és a nekünk adott biztatást: a nehézségek között is érdemes kitartani, és tenni azért a közösségért, amelyhez tartozunk.
Nyugodjon békében, Gróf úr!
Források: a 3993.hu számára készített interjú 2020. áprilisi szerkesztőségi levelezése (Dobos Judit); FÓTINFO, Tálas Tünde interjúja, 2020. november 8.; Magyar Nemzet, Ozsda Erika életútinterjúja, 2021. június 27.; BOON, a füzérradványi díszpolgári cím átadása; Újpest Önkormányzata és a család hivatalos gyászjelentése; Újpest Média, 2026. október 14..