Füzérradvány története – az erdőóvók falujától napjainkig

A legelső ember, akiről Radvány történetében hírt kapunk, akár egy névtelen erdőőr is lehetne. A falunak már volt neve, amikor 1262-ben egy határjárás alkalmával leírták. A Rodowan névalak egy tájékozódási pontot rögzített a kortársaknak. Nekünk ez a település első ismert írott nyoma. Hogy az első házat mikor építették fel, arról nem maradt ilyen bizonyság. Annyit mondhatunk, hogy a 13. század derekán már éltek itt, és a szomszédos birtokok lakói ismerték Radványt. ^{[1] [2]}

A mai név alapján könnyű volna azt hinni, hogy a falu kezdettől a füzéri vár alattvalója volt. Az 1270-es határjárásból más kép bontakozik ki. Amikor a vár és falvai a Rosd nemzetségbeli Mihály és Demeter mesterekhez kerültek, Radvány továbbra is a királyé volt. Lakói a pataki erdőispánsághoz tartoztak. Az erdőóvók szolgálata tette őket a király emberévé ezen a vidéken. A dombokat borító erdő tehát már a legelső adatainkban megélhetés, kötelesség és birtoklási jog egyszerre. ^{[1] [2]}

IV. László egy 1280 előtti adományával a Baksa nemzetségből való Simon fiának, Tamásnak adta Radvány földjét. Valószínűleg 1321-ben, Károly Róbert idején került vissza a koronához. A következő évtizedből a helyi papról is tudunk. Az 1330-as évek pápai tizedjegyzékében ott vannak a radványi befizetések. A néhány garasnyi tétel ritka bepillantás a falu belső életébe. Már ekkor létezett itt egyházi közösség, több száz évvel a ma látható templomok építése előtt. ^{[1] [6]}

A füzéri várhoz csatolás pontos éve ismeretlen. Luxemburgi Zsigmond 1389. február 2-án Füzért és tartozékait Perényi Péter fiainak, Miklósnak, Jánosnak és Imrének adta. Az adománylevélben Radvány neve kimaradt a felsorolásból. Az 1405. augusztus 13-i megerősítésben már név szerint szerepel. Innen biztosan követhető együtt a vár és a falu sorsa. ^{[1] [3]}

1427-ben tizenegy adózó portát írtak össze Radványban. A porta adózási egység volt, így ebből nem számíthatjuk ki, hány gyerek, házasember vagy özvegy élt a faluban. A szám mégis arányt ad. A váruradalom egyik kisebb települését látjuk, amelynek sorsa országrésznyi hatalmú főurak döntésein múlt. Rövid ideig Pálóczi László királyi ajtónálló kezén is volt, később Mátyás király vette el a várat a Perényiektől. 1489-ben ismét a családé volt. ^[1]

A következő nagy fordulat 1567-ben következett be. Perényi Gábor halálával kihalt a család füzéri birtokos ága. A kincstárhoz került uradalmat 1568-ban az ecsedi Báthory Miklós és György szerezte meg. Radvány néhány évig még a vár tartozékai között szerepelt. 1584-re Báthory Miklós és unokaöccse, István már Réthey Péternek, a család szolgálatában álló familiárisnak engedte át. A falu ettől fogva önálló udvarháznak is helyet adott. ^{[1] [5]}

A ház építését rendhagyó módon tudjuk keltezni. 1622-ben azért hallgattak ki tanúkat, hogy tisztázzák, kit illet a kovácsvágási erdő használata. Az emberek emlékeztek rá, hogy Réthey Péter abból az erdőből hozatta az épülethez a fát. Az erdőhasználati vita így többet árul el a kastély kezdetéről, mint bármely későbbi családi legenda. A mai Hubertus-teremnél végzett kutatás a korábbi épület falainak egy részét is megtalálta. ^{[1] [5]}

Az első udvarház fennmaradásában két nőnek volt döntő szerepe. Réthey özvegye, eszenyi Csapy Zsófia 1626-ban leányára, Réthey Zsófiára hagyta a zálogbirtokot. Kikötötte, hogy lánya fejezze be a radványi templom építését. A leány férje, Mosdóssy Imre szepesi kamarai tisztviselő volt. 1654-ben már a füzéri várat is zálogba vette Nádasdy Ferenctől. Férje halála után, 1660-ban Zsófia visszaadta a várat, Radványt a kúriával és Pálházát viszont megtartotta. A család életében ekkor már a falubeli ház képviselte a folytonosságot. ^{[1] [3] [5]}

Az 1660-as években Jékey Ferenc és felesége, Fekete Katalin bérelte a kastélyt. Nádasdy azt is kikötötte, hogy az épületeket tartsák rendben. A Wesselényi-féle szervezkedés bukása és a Nádasdy-birtokok elkobzása után ismét a kamara rendelkezett a környéken. 1674-ben I. Lipót Hartyáni Andrásnak és feleségének, Mezőszegedi Annának adta Radványt. Thököly katonáinak dúlását az évtized végéről már egy megrongált udvarházról szóló összeírás követte. ^{[1] [3] [4]}

1686-ban I. Lipót báró Károlyi Lászlónak adományozta a füzéri uradalmat, benne Radvánnyal. A beiktatás 1687-ben történt. A család első radványi birtokosát tehát báróként említik a források. Az uradalom ráadásul záloggal terhelten került hozzá. A beiktatás után még évekig tartott, mire fia, Károlyi Sándor ténylegesen átvehette. A kamara 1702-ben adta át neki, majd 1704. február 14-én II. Rákóczi Ferenc fejedelem is Sándornak, saját tábornokának adományozta. Két uralkodói okirat és két különböző Károlyi áll tehát a gyakran egyetlen mondatba sűrített történet mögött. ^{[3] [4]}

Az 1700-as és az 1717-es leltár közelebb visz azokhoz, akik ezen a helyen dolgoztak. A belső udvarban kút állt, a kapu mellett kapusház, a nagyterem alatt konyha és sütőház. A gazdasághoz gyümölcsös, veteményes, káposztáskert és halastó tartozott. Ezek a részletek egy működő háztartást mutatnak. A falak javításra szorultak, de valakinek naponta vizet kellett húznia és be kellett fűtenie a kemencébe. ^{[4] [5]}

A Károlyiak idővel Radványba tették át az uradalom központját. Sándor 1717-ben harminc évre zálogba adta a birtokot Dessewffy Imrének. Fia, Dessewffy Ferenc, Abaúj vármegye alispánja 1734-től itt lakott. Az ő idejéből kastélyátépítési terv is fennmaradt, bár a rajz és a tényleges építkezés két külön történet. Károlyi Ferenc 1754-ben visszaváltotta a birtokot. A későbbi zálogos, Péchy István már a régi alapokra építtetett új falakat. Az 1763-as becslés ablakig és ajtóig számba vette a munkát. Mire Ede gróf a következő században hozzáfogott a maga építkezéséhez, már több nemzedék döntéseit örökölte az alapfalakkal együtt. ^{[4] [5]}

A 18. századi katonai felmérésen a jobbágyházak a patakvölgy két oldalán sorakoznak. A Pálházát Vitánnyal összekötő út másik oldalán emelkedik a kastélydomb, Sátoraljaújhely felé Vilyipusztán át visz az út. A következő felmérésen a keresztirányú út mentén is házak épülnek, a két út találkozásánál pedig már a református templom áll. A vallási közösségek történetét a mai napig az utcák vonalába írva is olvashatjuk. ^[5]

A református templomot 1788–1789-ben emelték. Aki ma a tornya alapján ismer rá, egy jóval későbbi nemzedék munkáját látja. A keleti homlokzat elé 1907-ben épült torony Katona György sárospataki mérnök terve szerint. A százéves torony megújításáról szóló egyházkerületi beszámoló megörökített egy apró közösségi döntést is. A gyülekezet emlékezett a régi toronyórára, és újat készíttetett. A templom falaihoz az oktatás története is hozzátartozik. Az egykori református iskola két tantermének és a tanítói lakásnak az épületében ma az Art Galéria idézi fel a falu másik, művésztelepi hagyományát. ^{[9] [10] [25]}

Egy harangfeliratból a kivándorlásnak egészen személyes története olvasható ki. A radványi születésű, Amerikában élő G. Demeter József és felesége, Danyi Hermina családjukkal 1926-ban harangot öntettek a gyülekezetnek. Az 1952-ben megrepedt harangot a hívek adományaiból a következő évben újraöntötték. Patay Pál a feliratot és az öntők nevét is lejegyezte. A korábbi, 1796-os kisebb harangot még maga a radványi gyülekezet fizette. Két tárgy történetéből így három nemzedéknyi adakozó, köztük egy tengerentúlra került helybéli család lép elő. ^[33]

A Szent Eduárd-templom

A Táncsics utcai római katolikus templomot gróf Károlyi István építtette 1829–1830-ban. Az Egri Főegyházmegye a titulust így tartja nyilván: Szent Eduárd király, hitvalló. A család fiának, Edének az angol király volt a védőszentje. A klasszicizáló késő barokk templomban így már a felszenteléskor összetalálkozott a falu istentiszteleti élete és a kegyúri család története. A sekrestye falán külön érdemes megkeresni a Máriát a gyermekével ábrázoló domborművet. ^{[5] [7] [8] [31]}

A legszemélyesebb radványi részletet a főoltáron hagyták ránk. Klimkovics Béla kassai festő 1859-ben szignálta a képet. A szent király előtt álló, kék ruhás férfi egyik kezében adományt nyújt át, a másikban papírtekercset tart. Bartos György figyelt fel rá, hogy a rajzon fölismerhető a radványi kastély nyolcszögletű tornya és a hozzá kapcsolódó árkádsor. Sisa József lehetségesnek tartotta, hogy a férfi magát Károlyi Edét ábrázolja. Az arcvonások azonosítása feltevés. A kastély alaprajzát viszont bárki megkeresheti a képen. ^[4]

A templomok története az anyakönyvek lapjain folytatódik. A Magyar Nemzeti Levéltárban külön sorozatként kereshetők például az 1852–1882 közötti füzérradványi katolikus házassági bejegyzések. A görögkatolikus radványiak jelenlétét pedig a népszámlálások is őrzik. 1910-ben a falu 653 lakosa közül 333 római katolikust, 240 reformátust és 61 görögkatolikust írtak össze. A három szám együtt is csak a lakosság egy részét fedi le. Ha egy századfordulós család történetét keressük, már az első lépésnél számít, melyik felekezet iratanyagát nyitjuk ki. ^{[8] [30]}

Miközben a templomok elkészültek, a falu határában olyan nyersanyagra találtak, amely messze a Hegyközön túlra elvitte Radvány hírét. Az ipartörténeti feldolgozás az 1820-as évekre teszi a füzérradványi illit bányászatának kezdetét. Telkibányai bányászok arany után kutattak, amikor rábukkantak az értékes agyagra. A Korom-hegy anyagát felhasználta a hollóházi kerámiagyártás, később a pécsi Zsolnay-gyár is bekapcsolódott a kitermelésbe. A radványi föld így tányérokban, edényekben és gyári nyersanyagszállítmányokban jutott el más vidékekre. ^[11]

A bányához vezető úton másféle gazdasági tájat lehetett látni, mint a kastély ablakaiból. A településrendezési tervben összevetett katonai térképek a völgyben húzódó házsorok lassú növekedését mutatják. A 19. század végére az utcahálózat nagy része kialakult, a nyugati és déli irányú terjeszkedés számottevő része viszont csak az 1960-as években következett. A vármegye településtörténete a Füzéryek és a Bagossyak kisebb 19. századi birtokrészeit is számon tartja. A falu földjein a nagy uradalom mellett más tulajdonosok is jelen voltak. ^{[2] [5]}

Az 1848–49-es szabadságharc idején füzérradványiak is szolgáltak nemzetőrként és honvédként. A rendi világ felbomlásának helyi emléke ma az Aradi utcában kapott helyet. A 2026-ban elkészült emléktábla az országosan ismert vértanúk mellett a helyi szolgálatot vállalók neveit is megőrzi. Az ember a saját falujában másképp néz egy ilyen névsorra. Az ismerős családnevek mellől egyszeriben a szabadságharc évei néznek vissza rá. ^[26]

Egy 19. század végi tűzvész az udvarok rendjén is nyomot hagyott. Petercsák Tivadar néprajzi gyűjtése szerint a falu leégése után elrendelték, hogy a szérűskertet a lakott területen kívül alakítsák ki. Az állatok téli takarmánya így távolabb került a házaktól. Ugyanebből a gyűjtésből ismerjük a radványi legelő jó, vadlóherés füvének hírét is. A széna helye, a rét minősége és egy istálló befogadóképessége a családi gazdaság szempontjából legalább olyan fontos adat volt, mint a gróf számára egy új szárny építésének költsége. ^[34]

Gróf Károlyi Ede a 19. század derekán állandó főúri otthont tervezett Radványba. Az építkezés 1857-ben már folyt. Két évvel később a Vasárnapi Újság arról adott hírt, hogy az Ybl Miklós terve után készülő épület fedél alá került. Ebből az egykorú hírből származik az egyik legjobb támpontunk Ybl közreműködéséhez. Az 1859-es állapotot mégsem szabad összetéveszteni a később befejezett kastéllyal. A munka és az átalakítások az 1870-es években is folytak. ^{[4] [12] [17]}

Károlyi Ede maga is rajzolt és tervezett. A kastély jellegzetes tornyával kapcsolatban a családi emlékezet elsősorban az ő elképzelését őrizte meg. A parkra néző árkádos homlokzat, az udvar és a gazdasági szárnyak egész más szempontokat szolgáltak. Délen a fogadószobák, északon a konyha, a személyzet és az istálló helyiségei kaptak helyet. A vendég az árkádok felől a tájat látta. Aki az ellátásáról gondoskodott, egészen más útvonalon járt ugyanabban a házban. ^{[4] [13]}

Még az építkezés közben festmény is készült a helyről. Györgyi, más néven Giergl Alajos 1859 őszén járt Radványban, és megfestette Károlyi Ede feleségét, gróf Korniss Klarisszát. A portré mögött feltűnik a kastély. A család otthonáról így két, ugyanabban az évben készült képi emlékünk van. Az egyik a grófné mögé festett táj, a másik a falusi templom oltárképén egyetlen papírtekercsre sűrített építészeti terv. ^{[4] [12]}

Ede fia, Károlyi László (1859–1936) és felesége, Apponyi Franciska a belső tereken hagyta a legerősebb nyomot. A századforduló körül Firenzében és Párizsban is vásároltak. Itália régi épületeiből származó faragott ajtókeretek és márványkandallók kerültek Radványba. Alberto Pio építész a gyűjtemény elhelyezésében és az átalakításokban működött közre. Ez magyarázza a kastély egyik különös időbeli rétegét. Lehet egy kandalló reneszánsz munka úgy is, hogy a helyiség, amelyben áll, csak évszázadokkal később nyerte el mai formáját. ^{[13] [17]}

A parkot is meg kellett építeni

Az angolpark távolról természetes erdőrészletnek látszik. A ligetek és tisztások elhelyezése azonban gondos kertészeti munka eredménye. A kastélytól a környező hegyek felé látósávokat tartottak nyitva. A Kemence-patak vidékéről fenyők érkeztek, más növényeket saját faiskolában szaporítottak. A melegház a nagytermek szobanövényeit is szolgálta. Időnként visszavitték oda a kastélyból a növényeket, hogy újra megerősödjenek. Aki a platánok mellett elsétál, ma is egy sok állandó munkát igénylő kertben jár. ^{[5] [18]}

A park vízrendszere összekötötte a díszkertet az uradalom gazdaságával. A tavak vizét gátakkal, átfolyókkal, zsilippel szabályozták. A halastónál a növényzetet gondozni, a vízszintet szabályozni kellett. A későbbi szálló idején a víz már az úszóvendégek, télen a korcsolyázók programjához is hozzátartozott. Vilyipuszta felé sétaút vezetett innen. A tóparttól elindulva néhány száz méter után ugyanannak a birtoknak egészen más arcát lehetett megismerni. ^{[5] [14]}

Az első világháború előtt Füzérradvány Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. Az 1910-ben összeírt 653 lakosból már egy olyan falu képe rajzolódik ki, amely jóval népesebb volt a mainál. A hegyek a trianoni határ megvonása után is ugyanott maradtak, Kassa viszont egy másik ország városa lett. A Hegyköz magyarországi oldaláról Sátoraljaújhely felé vezető új közlekedési kapcsolat különös jelentőséget kapott. ^{[2] [16] [30] [35]}

1924-ben megnyílt a Sátoraljaújhelyet Pálházán át Füzérkomlóssal összekötő keskeny nyomközű vasút. A ma Pálházáról induló erdei vasút története korábbi, és a két pálya egy ideig kapcsolatban állt egymással. A különbség egy radványi család életében igen gyakorlati volt. A hegyközi vonalon el lehetett jutni a járás nagyobb településeire, fát és bányaanyagot lehetett továbbküldeni. Vilyipuszta megállója a majorságot is bekapcsolta ebbe a forgalomba. ^{[14] [15] [16] [35]}

Az 1930-as évekre a kastély fenntartása akkor is sokba került, amikor a család többnyire máshol lakott. Károlyi László fia, István és felesége, Windisch-Graetz Mária Magdolna üzleti lehetőséget látott a ház megnyitásában. Lehoczky György építész az egykori lakóhelyiségekből vendégszobákat alakított ki. Megtervezte a recepciót és a lépcsőház új részleteit, a márványfolyosón bridzsszalon kapott helyet. A családi térből fokozatosan olyan épület lett, amelyben az idegennek is tudnia kellett, hol jelentkezzen be, hol étkezzen, merre induljon a szobájához. ^{[5] [13] [17]}

A kastélyszálló 1938. május 8-án nyílt meg. Az épületben és a park pavilonjaiban összesen 87 szobát, 115 ágyat kínáltak. Lovaglás, tenisz, fürdőzés és kirándulás tartozott a programhoz. A szálló a filmeseket is idevonzotta, Karády Katalin neve forgatások révén kapcsolódott a helyhez. A színésznő az itt megforduló vendégek világát idézi. A mindennapos működést a személyzet, a konyha, az istálló és a vilyipusztai ellátás tette lehetővé. ^{[5] [13] [18]}

1944 a Hegyköz tágabb vidékének egyik legsötétebb éve. A történelmi Abaúj központjában, Kassán a zsidó lakosságot gettóba és téglagyári gyűjtőtáborba kényszerítették, majd deportálták. A kassai események levéltári iratai a térség üldözéstörténetének alapvető forrásai. Az egyes radványi családok sorsa személyenként, lakóhely és név alapján követhető tovább. Egy családnév vagy egy korabeli csoportkép önmagában ehhez kevés. ^[32]

A front a kastély épületében is kárt tett. A településrendezési terv történeti melléklete szerint találat érte az istállókat és cselédlakásokat magában foglaló nyugati részt. A helyi hagyomány Bodnár József plébános közbenjárásának tulajdonítja, hogy a kastélyt végül nem robbantották fel. A szálló újraindításáról a háború után vita bontakozott ki. A földosztás és a megélhetés kérdése másként érintette a volt uradalmi alkalmazottakat, mint a tulajdonosokat. A Magyar Nemzeti Levéltár a szálló újbóli működtetése ellen benyújtott panaszokat is feltárta. ^{[5] [17]}

Az évtized végére a szálloda végleg bezárt, a kastély állami kézbe került. 1948 az utolsó szállodai időszak végét jelöli, a végleges állami átvételt egyes feldolgozások 1948-ra, mások 1949-re teszik. A berendezés darabjai szétszóródtak, több értékes tárgyat 1949-ben Sárospatakra mentettek. Az épület egészségügyi szolgálatba állt. A betegek és az itt dolgozó ápolók, orvosok, konyhai és karbantartó munkatársak számára évtizedekig ez volt a kastély legfontosabb szerepe. A sátoraljaújhelyi kórház tüdőszanatóriumának időszaka 1991-ig tartott. ^{[5] [13] [18]}

A falubeliek munkája közben a kastélytól távolabb is átalakult. Az 1950-es években a korom-hegyi bányából még szekérrel hordták le az anyagot a pálházai állomásra. A felszínen asszonyok válogatták az agyagot, és kézzel távolították el a vasas részeket. 1958-ban kompresszortelep létesült és bevezették a vizes fúrást, 1972-ben megnyitották az András-tárót. A pálházai faipar, a perlitbánya, a hollóházi gyár és az erdőgazdaság a környező falvakból is fogadott munkásokat. Mások Sátoraljaújhelyre vagy Miskolcra jártak dolgozni. ^{[11] [34]}

1975-ben természetvédelmi oltalmat kapott a kastélypark. Öt évvel később, 1980-ban felszámolták a hegyközi kisvasutat. Egyetlen emberöltőn belül így két nagyon különböző döntés született arról, mit örököl a falu a régi uradalomból. A park fasorai megmaradtak a sétálóknak. A majorságot és a várost összekötő kötöttpályás járat helyét a közúti közlekedés vette át. ^{[5] [16] [35]}

1990-ben a helyben választott polgármester és képviselő-testület lett a község ügyeinek gazdája. A rendszerváltás első népszámlálásakor a KSH 429 radványi lakost tartott nyilván. A kastélyban még működött a szanatórium. Néhány éven belül az önkormányzatnak már egy olyan faluban kellett iskoláról, utakról és közösségi helyekről gondolkodnia, ahol a régi nagy munkahelyek egy része megszűnt vagy más szerepet kapott. ^{[5] [19] [20]}

A polgármesterek sorában az 1990-es összesítésben Czilli, a későbbi választási jegyzőkönyvekben Czili alakban olvasható Mátyás vezetékneve. A 2023. július 23-ra kitűzött időközi választás a testület önfeloszlatása után elmaradt. A következő általános önkormányzati választásra 2024 júniusában került sor. A 2026-os önkormányzati névsor Kiss Nándor Attilát polgármesterként, Hörcsik Józsefet alpolgármesterként tünteti fel. Füzérradvány ma a Sátoraljaújhelyi járáshoz tartozik, közös önkormányzati hivatalának székhelye Mikóháza. ^{[19] [24] [30]}

A kastély egészségügyi korszakának lezárultával új használatot kellett találni az épületnek. 1993-ban a Műemlékek Állami Gondnokságának kezelésébe került. A korai helyreállítás egyik első feladata a falakat veszélyeztető gombásodás megszüntetése volt. 1996-tól a déli szárny földszintjén ismét látogatókat fogadhatott a múzeum. A 2018–2021 közötti munkák során megújultak a homlokzatok, több belső tér és a park egy része. A kastélyszálló éveit bemutató kiállítás a régi vendég szemszögéből engedi bejárni a termeket. ^{[5] [13]}

A falu másik kiállítóhelye kisebb léptékben, de hasonló fordulatot őriz. 2015 májusában az egykori református iskolában megnyílt az Art Galéria. A nyaranta ide érkező művésztelep alkotóinak festményei, grafikái és szobrai kaptak benne helyet. A látogató egy régi tanterembe lép be, és olyan emberek képeit látja, akik ugyanazokat az utcákat járták, mint az iskola egykori diákjai. Az épület új használata itt is hozzáadott egy fejezetet a régihez. ^[25]

Az utolsó teljes népszámlálások és a KSH január 1-jei adatai együtt mutatják meg, hogyan változott a falu mérete. A népszámlálás egy adott napon összeírja a lakónépességet. A köztes évekre a hivatal továbbvezeti az adatot. Az időpont ezért különösen fontos, amikor a helyi emlékeket vagy a közbeszédben forgó lélekszámokat összevetjük a statisztikával. ^[19]

2026. január 1-jén 247 lakos és 163 lakás szerepelt a KSH nyilvántartásában. A község 981 hektárnyi területén ez megközelítőleg 25 lakost jelent négyzetkilométerenként. Az 1990-es 429 főhöz viszonyítva 182 fővel, vagyis körülbelül 42 százalékkal csökkent a lakónépesség. Az összesített adat többféle családi történetet takar. A születések, halálozások, beköltözések és elköltözések szerepét ebből az egy számpárból nem lehet külön meghatározni. ^[19]

A 2022-es népszámlálásban a lakosok 94,6 százaléka jelzett magyar, 3,3 százaléka roma, 1,4 százaléka szlovák kötődést. Egy ember több kötődést is megadhatott. A vallásra vonatkozó kérdésnél 30,1 százalék római katolikusnak, 13 százalék reformátusnak, 6,9 százalék görögkatolikusnak vallotta magát. A lakosok 45,7 százaléka erre a kérdésre nem adott választ. A megadott arányok így a válaszadásról is szólnak. A gyülekezetek vasárnapi létszámáról másféle forrás, a helyi közösség tud beszélni. ^[19]

A mai falu találkozóhelyei között ott van a kastélypark is. 2023 júniusában a Füzérradványért Alapítvány családi nappal és terepfutóversennyel várta ide az embereket. A közeli kerékpárúton a szabadidős és a mindennapi közlekedés találkozik. 2026 októberében a Magyar Közút megkezdte a Mikóháza és Pálháza közötti útvonal Füzérradványt érintő szakaszának felújítását. ^{[24] [29]}

2026 őszén gróf Károlyi Lászlótól (1931–2026), a kastélyszállót megnyitó házaspár fiától búcsúzott a közösség. Gyerekként járt Radványban, 1944-ben elhagyta Magyarországot, hosszú külföldi évtizedek után hazatért. Feleségével, Kenyeres Erzsébettel a családi örökség megőrzésén dolgozott. A 3993.hu 2020-ban még saját interjút készíthetett vele. A visszaemlékezés annak a nemzedéknek a hangját őrzi, amelynek a mai kiállítás helyszíne valaha gyerekkori otthont jelentett. ^{[27] [28]}

A falu történetének egyik legújabb helyszínéhez az Aradi utcába érdemes elsétálni. Az egykori Nyugati telepen tizenhárom örökzöld veszi körül az emléktáblát és a kopjafát. A kopjafát Pandák Pál, a volt polgármester faragta. A megvalósítást a helyi Polgárőr, Tűzoltó és Kulturális Egyesület fogta össze, a tábla elkészítéséhez és elhelyezéséhez Hajdu Lajos és vállalkozása nyújtott segítséget. A 2026. októberi tudósítás az emlékhely elkészültéről szólt. Aki ma megáll a faragás előtt, ugyanazon a táblán láthatja az ország történelméből ismert neveket és azokét a füzérradványiakét, akik innen indultak el 1848–49-ben. ^[26]

Források és helyi emlékezet

Az oklevelekhez a középkorral foglalkozó kutatók közléseit követtük. A helyi visszaemlékezéseknél megneveztük a gyűjtőt, az adatsoroknál a felvétel időpontját. A bekezdések végén álló számok az alábbi forrásokhoz vezetnek.

1. Simon Zoltán: Adalékok a füzérradványi kastély korai történetéhez. Ars Hungarica, 1999/1, 79. oldaltól. A tanulmány az okleveleket és az 1622-es tanúvallomásokat is azonosítja.
2. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye: Füzérradvány. Településtörténet, a név korai alakja és a címer leírása.
3. Füzérradvány Községi Önkormányzat: Füzérradvány története. A váruradalom és a kora újkori birtokosok.
4. Sisa József kastélytörténeti tanulmánya. Ars Hungarica, 1999/1, 5–78. o. Birtokösszeírások, építési tervek, a kastély és a templomi oltárkép kapcsolata.
5. Füzérradvány község településrendezési terve. Különösen a településszerkezeti vizsgálat és a történeti melléklet, benne Csorba Csaba kastélytörténetével.
6. Dercsényi Balázs: Füzérradvány – Károlyi-kastély. Tájak–Korok–Múzeumok, 2001. A középkori egyház és a birtok története.
7. Egri Főegyházmegye: Sátoraljaújhely–Bodrogközi esperesi kerület. A füzérradványi római katolikus plébánia titulusa.
8. Magyar Nemzeti Levéltár: Füzérradvány római katolikus házassági anyakönyve, 1852–1882. Az adatlap a templom építési idejét is megadja.
9. Füzérradvány Községi Önkormányzat: a református templom felújítása és építéstörténete.
10. Tiszáninneni Református Egyházkerület: Templomfelújítások Füzérradványban és Kovácsvágáson. Beszámoló a torony és az óra helyreállításáról.
11. Országos Érc- és Ásványbányák története. 5.3.4. fejezet, Illitbányászat. A Korom-hegy tárói és a kézi válogatás.
12. Ars Hungarica, 2014/4. A füzérradványi építkezés egykorú sajtóemlítése és Györgyi (Giergl) Alajos 1859-es portréja.
13. Építész Közlöny: A füzérradványi Károlyi-kastély felújítása a kastélyprogramban. Építéstörténet és tervezői beszámoló.
14. Czók Bernadett: Vilyipuszta története. A korábbi 3993.hu helytörténeti sorozatának 2022. június 23-án elmentett változata, a szerkesztőség gyűjteményében. Forrásai között szerepel Kerényi Istvánné falukönyvbeli írása, az Erdészeti Lapok, továbbá dr. Sápy Péter és Jurcsisin Zsuzsa visszaemlékezése.
15. Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet: Onczay László erdőmérnök életrajza.
16. Lenár György: 116 éves a Pálházi Állami Erdei Vasút. Erdészeti Lapok. Az erdei pálya, a hegyközi kisvasút és az 1924-es összeköttetés.
17. Magyar Nemzeti Levéltár: Panaszok a füzérradványi kastélyszálló újraindítása ellen. A szálló története és a háború utáni érdekellentétek.
18. Hely.hu: Továbbvinni a százéves grófi örökséget. Beszélgetés Dankó Alízzal, a kastély létesítményvezetőjével.
19. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország helységnévtára, Füzérradvány (10366). Lakónépesség, lakásállomány, településrészek, a 2022-es népszámlálás nemzetiségi és vallási adatai.
20. Választási jegyzőkönyv, Füzérradvány, 1994. december 11. Czili Mátyás polgármester megválasztása.
21. Választási jegyzőkönyvek, Füzérradvány, 2010. október 3. Pandák Pál polgármester megválasztása.
22. Nemzeti Választási Iroda: Füzérradvány 2014. évi választási eredménye.
23. Nemzeti Választási Iroda: Füzérradvány 2019. évi polgármester-választási eredménye.
24. Füzérradvány Községi Önkormányzat: tisztségviselők, önkormányzati közlemények, családi nap és futóverseny.
25. Füzérradvány Községi Önkormányzat: Art Galéria. A református iskola és a művésztelep története.
26. 3993.hu: Emlékhely készült az aradi vértanúk tiszteletére Füzérradványban. 2026. október.
27. 3993.hu: Gróf Károlyi Lászlóra emlékezünk. Helyi emlékek és a 2020-as interjú felidézése.
28. Újpest Önkormányzata: Gyászjelentés – Elhunyt gróf Nagykárolyi Károlyi László. 2026. október.
29. 3993.hu: Megkezdődött a kerékpárút felújítása Füzérradványnál. 2026. október.
30. Füzérradvány. Települési adattár további választási hivatkozásokkal, az 1910-es felekezeti adatokkal és a 2023-ra kitűzött időközi választás történetével.
31. Római katolikus templom, Füzérradvány. A sekrestye Mária-domborművének leírása.
32. Magyar Nemzeti Levéltár, ArchívNet: A kassai téglagyár borzalmai ösztönözték a budapesti embermentést. A kassai és környékbeli zsidóság 1944-es tragédiájának forrásai.
33. Patay Pál: Zempléni harangok. A füzérradványi harangok feliratai, öntési adatai és helyszíni felvételezésük.
34. Petercsák Tivadar: Népi szarvasmarhatartás a zempléni Hegyközben. A radványi legelők, a tűzvész utáni szérűskert és a hegyköziek munkája.
35. Közlekedéstudományi Szemle, 2006/2. A hegyközi vasút megépítésének háttere és az 1924-es átadások.

Vissza a fejezetekhez ↑